2024. március 2., szombat

A település részei

Apukám, Szalai Ferenc végzett kutatómunkája a település megnevezéseivel kapcsolatban. Változtatás nélkül teszem közzé. Kiegészítésképpen a rajzos térképeket műholdképre igazítottam.

4. CSESZNEK


Csesznek, -ën, -rő : -ről, -re, -i [K1. K2. ~ P. Cseszneg]. – T: 2420 ha, L: 866. – 1983-tól Zirc városkörnyéki települése. – Nh.: A vár urának volt egy féltve őrzött kandisznója. A kőmosó (l. 27.) sziklabarlangjában tanyázott egy hatalmas kígyó. Ez a barlangjába hurcolta, és felfalta a Csesznek nevű kandisznót.
P: „A község mindig ezen név alatt neveztetett. Lakossága a magyar nyelvet beszéli, és leginkább
földmíveléssel, fuvarozással, szénégetéssel és fa munkával keresi kenyerét. E község mellett egy kőszikla magaslatán fekszik Cseszneg vára, romban”. – Fcs.: Ha cseszneki, ne higgy neki!

1. Vámhëgy Fr. A hagyomány szerint itt volt a Vámhegy nevű falu.

Erre vezetett a sószállítmányok útja, amelyen vámot szedtek.

2. Szőlők, -be Fr. A századforduló előtt szőlővel volt beültetve. Hegyközségének kézzel írott szabálykönyvét a

veszprémi Bakony Múzeumban őrzik. Fokozatosan épül be.

3. Kërëszt : Román-kërëszt Fakereszt. Ringhoffer Román kovácsmester állíttatta.

4. Aranyosi-patak Vf 5. Malom. Vízimalom volt.

6. Raktár Tel. Az áfész tárolóhelye.

7. Iskola : Rëformátus iskola É

8. Imaház É

9. Vendégfogadó : Hindler-féle beszálló vendéglőÉ. Volt tulajdonosáról.

10. Suttony, -ba : Suttom, -ba [Vasút u] Fr. A hivatalos nevet ritkán használják.

11. Iskola : Katolikus iskola É

12. Némët köz Köz. Németh nevű család háza mellett húzódik.

13. Tanács : Tanácsház É

14. Kutak utja Út. Három kút volt az utcában.

15.Vár utca [~] U. A várhoz vezet.

16. Pósta É

17. Farkas-hëgy [K1. Farkas hegyi irtások] Fr. Kopár, bokros terület, beépítés alatt van.

18. Siflis-kert : Kispuszta Fr. Siflis ragadványnevű gazdáé volt.

19. Kovács-domb Fr. A tulajdonos nevéről.

20. Öreg-kert Fr

21. Templom köz Köz. Gyalogút a templomhoz.

22. Főszëg [Szabadság u] Fr. A falu déli része, a Vár alatt. A hivatalos nevet ritkán használják.

23. Tüzoltószërtár Volt É

24. Régi tanácsház É

25. Orosz-tó. A Kőmosó-patak tószerű kiszélesedése.

26. Török-fürdő. Kiépített köralakú fürdő. Vízgyűjtő lehetett. Nh.: Török Bálint, a vár egykori ura, itt szokott fürödni.

27. Kőmosó Vf

28. Falu, -ba Fr. A Főszeg egy része. A 40-es évekig itt volt a legtöbb lakóház.

29. [Szabadság u] U

30. [Rákóczi u] U

31. Seregëk kutja Kút. A várat ostromló seregek itt jutottak ivóvízhez.

32. Plébánia É. A római katolikus lelkész lakása és hivatala.

33. Mária-kép Fogadalmi É

34. Templom : Katolikus templom É. 1750 táján épült.

35. Középső utca [Dózsa György u] U

36. Szabó-kert S, k. Szabó nevű családé volt.

37. Sarok, -ba [Szabadság u] Fr. A falu délkeleti része.

38. [Kossuth Lajos u] U

39. Totya, -'ba [Felszabadulás u] U.

40. Vámhëgy [K1. Vámhegyi tábla K2. ~] Ds, sz. A dűlő északi része még mezőgazdasági művelésű. (L. 1.)

41. Kakuk-szöllő D, e, régen sző

42. Kendërfőd : Kendërfődek [K2. Kenderföldek] S, l, régen házikert

43. Kendëráztató Tó. Kenderáztató volt.

44. Alsó-Akasztófa-berëk D, l, sz

45. Rácok szálása [K2. ~] Vö, Do, l. Régen szántó volt. A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán harcolt itt a rácok

ellen.

46. Akasztófa [K2. ~] D, l. Régen szántó volt. A várbeli halálraítélteket itt akasztották föl.

47. Gömböjü-kut F, Kút. Később építették ki kúttá.

48. Kettős-kut Kút. Kirakott, téglával kiépített kutak voltak, kettő egymáshoz közel. Ma már nincsenek meg.

49. Pihenő, -re. A 82-es közút mellett a vár és a környék panorámáját nyújtó terület, parkoló és pihenőhely

vendéglátóipari egységekkel.

50. Vár-bükk ajja [K2. ~] D, l. Régen szántó volt.

51. Zsidó temető Te 52. Várhëgy Szi

53. Vár, -ba. Az egykori vár romjai.

54. Temető Te

55. Temető-tó Tó. Sziklamedence, amely felfogja az esővizet.

56. Tikvár : Picsvár Halom. Láthatóan mesterségesen készített 4–5 m-es kiemelkedés. 1972-ben eldózerolták. Régen a várőrség megfigyelő pontja volt. Később gabonaszelelő hely lett.

57. Tarac-hëgy H. Soha nem művelték.

Kopár, gyér fűvel van benőve.

58. Kis-bükk [K1. ~] D, bokros, részben sz

59. Tücsök-rét [K1. Tütsök réti tábla K2. ~] S, l. Régen szántó volt.

60. Vár-bükk : Gazdák erdeje [K2. Várbükk] D, e

61. Kis-liget Do, l, e

62. Rozsics-berëk Do, bokros l

63. Ördög ajja [K1. Farkashegyi irtások K2. ~] Do, e. A Cuha-patakig nyúlik.

64. Szalmahid Híd. Szalmából raktak átjárót a patakban, hogy a szekerek át tudjanak járni rajta.

65. Halál-bánya B, Szi, Do. Kőbánya volt. Egy robbantásnál három testvér meghalt.

66. Vadas-árok [K1. ~] Vö, Árok, e. Vadak vonulási útja.

67. Károjháza, -'ba [K2. Hnt. ~] Do, e, bokros l

68. Parras-hëgy [K2. ~] H, e

69. Nagy-kert [K2. ~] Do, sz

70. Szëdrës Út. A határ legrégibb útja. Mindkét oldalon szederfák (=eperfák) szegélyezték.

71. Répaföldek [K2. ~] Do, sz

72. Szürü, -be S, l. Régen közös gabonacséplő hely volt.

73. Nyergës-hëgy [K1. K2. ~] D, bokros l. Alakjáról nevezték el.

74. Figura-tag : Mézla ajja Ds, sz

75. Nagy-árok Vö, Út

76. Kocsis-irtás [K1. Irtás K2. ~] Do, l

77. Nagy-kert [K1. Nagykerti K2. ~] Do, sz, sző

78. Kis-föld [K1. ~] D, l. Régen szántó volt.

79. Mézla, -'ba [K1. Mézla-lapos K2. ~] Do, sz

80. Döbör-hëgy Do, l. Régen szántó volt.

81. Ereszkëdő, -re Do, l. Régen szántó volt.

82. Lófingató Út. Meredek.

83. Vár alja Do, sz

84. Kis-pótlékok [K2. Pótföldek] D, mlen. Régen szántó volt.

85. Mestër-föld : Mestër-főd Do, sz. A kántortanító illetményföldje volt.

86. Kökényës, -be [K2. Kökényeshegy] Do, bokros l

87. Zsöllér-földek : Zsöllér-fődek [K2. ~] D, e, sz

88. Bēső-páskom : Bēső-páskom S, Ds, sz

89. Páskom, -ba [K1. Nagy kerti] S, Ds, sz

90. Külső-páskom : Kűső-páskom Do, sz

91. Küves-páskom Do, sz

92. Kű-völgy : Kű-vőgy Vö. Benne erdei út van.

93. Kű-völgy : Kű-vőgy Ds, e. Az azonos nevű út két oldala.

94. Alsó-erdő : Āsó-erdő [K1. Vagdalt bükfa K2. ~] D, e

95. Galambos-kert Do, sz

96. Galambos-kerti kapu. Bejárat az egykor elkerített területre.

97. Ürge-hëgy D, l. Régen szántó volt.

98. Főső-erdő [K2. ~] Do, e

99. Kastéj : Kasté É.Vadászkastély volt.

100. Polëtár, -ba : Prolëtár, -ba [K2. Vagyonváltság földek] S, sz

101. Szénégető Tel. Valamikor faszenet égettek itt. Csak a név őrzi az emlékét.

102. Szénégető D, e. A területén levő egykori szénégetőről.

103. Hosszu-páskom S, sz

104. Ërzsébet-lak É. Gróf Eszterházy János fából épített vadászháza volt, amelyet feleségéről nevezett el.

Ma az erdőgazdaságé.

105. SzarvasfogóSzarvasbikák befogására szolgáló, bekerített terület volt. Igaz történet szól arról, hogy egy Boda

nevű ember hogyan sántult meg a szarvasfogásban.

106. Kastéj ut Út. A 99. sz. Kastélyhoz vezet.

107. Gërënda-vágás [K1. Gerenta Vadas (dűlőnévként)] Út

108. Ëggyes kapu Út

109. Kettes kapu Út

110. Mogyoró-kert [K1. Dultfás] Do, e. A K1. valószínű olvasata: Dűltfás. Nagy kiterjedésű területet jelöl HW művelési ág jelzésssel.

111. Mogyoró-kut F

112. Némët gyerëkëk hidja Híd. A Németh család gyerekeiről.

113. Cuha-patak [K1. Czuha Bach K2. ~] Vf

114. Cuha menti erdő [K1. Czuha parti d K2. ~] Ds, e. A K1. nagy kiterjedésű határrészt jelöl.

115. Imremajor [K2. ~] Hr, S, Ds, sz, e, l

116. Gézaháza, -'ra [K2. ~] Hr, Ds, sz, e

117. Tiprató-kut Kút. Szamarakkal, ökrökkel húzott járgányos kút volt.

118. Gézaházapuszta [Hnt. Gézaháza] Lh, Pu. A Gézaháza nevű határrész, az állami gazdaság irányítási központja. Egykor gróf Esterházy

László tulajdona volt.

119. Marton-bükk : Marton ajja [K2. Cuha menti e] Do, e

120. Csárda-völgy : Csárda-vőgy Vö, e. Az egykor itt állt csárdáról.

121. Csárda-patak [K2. ~] Vf. A volt csárdáról.

122. Imremajor [K2. Hnt. ~] Lh, M. A 115. számú határrész irányítási központja.




K1: 1857., P: 1864., K2: 1930., Hnt: 1973.




Gyűjtötte: Szalai Ferenc iskolaigazgató. – Adatközlők: Barcza Lőrinc 69, Bittmann Miklós 58 é.

1986