2018. március 21., szerda

Csesznek 1888-ban és az 1810-es móri földrengés


Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című könyv az alábbit írja Csesznekről:

"A másik és fő út Zirczről egyenesen éjszaki irányban Csesznek felé megy. Ezen mintegy 14 kilométernyire haladva, egyszerre megkapó szépséggel, sőt fenséggel tűnik elénk Csesznek vára, a mögött pedig távol messzeségben a pannonhalmi régi várhegy, s tetején a szentmártoni apátság temploma a most zárdaként használt várkastélylyal. Csesznek vára a hasonnevű falu fölött egy meredek hegy élén van építve. Mai alakjában Garai Zsigmond építtette 1314 körűl. A hatalmas Garai-ház kihaltával Verbőczy István, később a mohácsi vész után enyingi Török István birtokába jutott. A XVI. század közepén a Hosszútóthy család kezére jutott Csesznek vára a hozzá tartozó falvakkal együtt. A pártharczok villongásaiban a vegyes házbeli királyok alatt fontos szerepet vitt. Nem pusztúlt el az utolsó kurucz háborúban sem, és e század elejéig az Esterházy grófok még rendesen lakták; azonban 1824-ben villámütés következtében összes tetőzete leégett. Ettől kezdve pusztúlásnak engedték át és 70 év alatt valóban annyit pusztúlt, hogy több százados romnak vélné a szemlélő."

 Az érdekessége, hogy nem említ földrengést, ami a várat tönkre tette volna. Pedig ezt szinte minden leírás megteszi, az 1810-es móri földrengésre hivatkozva.
 A móri földrengésről szóló tanulmány a világon elsőként(!) térképen ábrázolva mutatja be annak hatásait. Címe: Dissertatio de terrae motu in genere, ac in specie Mórensi. A könyv elérhető a Chicagói Egyetem honlapjáról is (link alul).