Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című könyv az alábbit írja
Csesznekről:
"A másik és fő út Zirczről egyenesen éjszaki
irányban Csesznek felé megy. Ezen mintegy 14 kilométernyire haladva, egyszerre
megkapó szépséggel, sőt fenséggel tűnik elénk Csesznek vára, a mögött
pedig távol messzeségben a pannonhalmi régi várhegy, s tetején a szentmártoni
apátság temploma a most zárdaként használt várkastélylyal. Csesznek vára a
hasonnevű falu fölött egy meredek hegy élén van építve. Mai alakjában Garai
Zsigmond építtette 1314 körűl. A hatalmas Garai-ház kihaltával Verbőczy István,
később a mohácsi vész után enyingi Török István birtokába jutott. A XVI. század
közepén a Hosszútóthy család kezére jutott Csesznek vára a hozzá tartozó
falvakkal együtt. A pártharczok villongásaiban a vegyes házbeli királyok alatt
fontos szerepet vitt. Nem pusztúlt el az utolsó kurucz háborúban sem, és e
század elejéig az Esterházy grófok még rendesen lakták; azonban 1824-ben
villámütés következtében összes tetőzete leégett. Ettől kezdve pusztúlásnak
engedték át és 70 év alatt valóban annyit pusztúlt, hogy több százados romnak
vélné a szemlélő."
Az érdekessége, hogy nem említ földrengést,
ami a várat tönkre tette volna. Pedig ezt szinte minden leírás megteszi, az 1810-es móri földrengésre hivatkozva.
A móri földrengésről szóló tanulmány a
világon elsőként(!) térképen ábrázolva mutatja be annak hatásait. Címe: Dissertatio de terrae motu in genere, ac in specie Mórensi.
A könyv elérhető a Chicagói Egyetem honlapjáról is (link alul).
A világ első izoszeiszta-térképe Kitaibel és Tomcsányi
1814-ben megjelent könyvéből.
A térképen jelen van Csesznek, ami jelenthet
érintettséget, de nem jeleztek kárt és nincs nyilazva sem. A móri földrengés 5,4-es erősségű volt. Ennél jóval erősebb volt a korábbi komáromi, ami 6,3-as erejével 1763 Április 28.-án rengette meg a környéket. Sajnos nem készült térkép az érintettségekről.
 |
| 1. táblázat: Magyarországon mért legnagyobb földmozgások |
A Magyarországon kipattant legnagyobb és források által alátámasztott rengések
|
|||
| Időpont | Hely | Magnitudó | I0 * |
| 1763. április. 28. | Komárom | 6,3 | IX |
| 1783. április. 22. | Komárom | 5,2 | VII-VIII |
| 1806. szeptember. 22. | Komárom | 4,6 | VI-VII |
| 1810. január. 14. | Mór | 5,4 | VIII |
| 1810. május. 27. | Mór | 4,9 | VII |
| 1829. július. 1. | Érmellék | 4,9 | VII |
| 1834. október. 15. | Érmellék | 6,3 | IX |
| 1851. július. 1. | Komárom | 4,9 | VII |
| 1868. június. 21. | Jászberény | 4,9 | VII |
| 1908. május. 28. | Kecskemét | 4,4 | VI-VII |
| 1911. július. 8. | Kecskemét | 5,6 | VIII |
| 1925. január. 31. | Eger | 5 | VII-VIII |
| 1956. január. 12. | Dunaharaszti | 5,6 | VIII |
| 1985. augusztus. 15. | Berhida | 4,9 | VII |
| 2011. január. 29. | Oroszlány | 4,7 | V-VI |
| * Az epicentrum környékén mérhető epicentrális intenzitás jele Io. |
|||
Dissertatiode terrae motu in genere, ac in specie Mórensi, anno 1810
Földrengéskutatóintézet a móri földrengésről