A település részei

Apukám, Szalai Ferenc végzett kutatómunkája a település megnevezéseivel kapcsolatban. Változtatás nélkül teszem közzé. Kiegészítésképpen a rajzos térképeket műholdképre igazítottam.

4. CSESZNEK

Csesznek, -ën, -rő : -ről, -re, -i [K1. K2. ~ P. Cseszneg]. – T: 2420 ha, L: 866. – 1983-tól Zirc városkörnyéki települése. – Nh.: A vár urának volt egy féltve őrzött kandisznója. A kőmosó (l. 27.) sziklabarlangjában tanyázott egy hatalmas kígyó. Ez a barlangjába hurcolta, és felfalta a Csesznek nevű kandisznót.
P: „A község mindig ezen név alatt neveztetett. Lakossága a magyar nyelvet beszéli, és leginkább
földmíveléssel, fuvarozással, szénégetéssel és fa munkával keresi kenyerét. E község mellett egy kőszikla magaslatán fekszik Cseszneg vára, romban”. – Fcs.: Ha cseszneki, ne higgy neki!

1. Vámhëgy Fr. A hagyomány szerint itt volt a Vámhegy nevű falu.

Erre vezetett a sószállítmányok útja, amelyen vámot szedtek.

2. Szőlők, -be Fr. A századforduló előtt szőlővel volt beültetve. Hegyközségének kézzel írott szabálykönyvét a

veszprémi Bakony Múzeumban őrzik. Fokozatosan épül be.

3. Kërëszt : Román-kërëszt Fakereszt. Ringhoffer Román kovácsmester állíttatta.

4. Aranyosi-patak Vf 5. Malom. Vízimalom volt.

6. Raktár Tel. Az áfész tárolóhelye.

7. Iskola : Rëformátus iskola É

8. Imaház É

9. Vendégfogadó : Hindler-féle beszálló vendéglőÉ. Volt tulajdonosáról.

10. Suttony, -ba : Suttom, -ba [Vasút u] Fr. A hivatalos nevet ritkán használják.

11. Iskola : Katolikus iskola É

12. Némët köz Köz. Németh nevű család háza mellett húzódik.

13. Tanács : Tanácsház É

14. Kutak utja Út. Három kút volt az utcában.

15.Vár utca [~] U. A várhoz vezet.

16. Pósta É

17. Farkas-hëgy [K1. Farkas hegyi irtások] Fr. Kopár, bokros terület, beépítés alatt van.

18. Siflis-kert : Kispuszta Fr. Siflis ragadványnevű gazdáé volt.

19. Kovács-domb Fr. A tulajdonos nevéről.

20. Öreg-kert Fr

21. Templom köz Köz. Gyalogút a templomhoz.

22. Főszëg [Szabadság u] Fr. A falu déli része, a Vár alatt. A hivatalos nevet ritkán használják.

23. Tüzoltószërtár Volt É

24. Régi tanácsház É

25. Orosz-tó. A Kőmosó-patak tószerű kiszélesedése.

26. Török-fürdő. Kiépített köralakú fürdő. Vízgyűjtő lehetett. Nh.: Török Bálint, a vár egykori ura, itt szokott fürödni.

27. Kőmosó Vf

28. Falu, -ba Fr. A Főszeg egy része. A 40-es évekig itt volt a legtöbb lakóház.

29. [Szabadság u] U

30. [Rákóczi u] U

31. Seregëk kutja Kút. A várat ostromló seregek itt jutottak ivóvízhez.

32. Plébánia É. A római katolikus lelkész lakása és hivatala.

33. Mária-kép Fogadalmi É

34. Templom : Katolikus templom É. 1750 táján épült.

35. Középső utca [Dózsa György u] U

36. Szabó-kert S, k. Szabó nevű családé volt.

37. Sarok, -ba [Szabadság u] Fr. A falu délkeleti része.

38. [Kossuth Lajos u] U

39. Totya, -'ba [Felszabadulás u] U.

40. Vámhëgy [K1. Vámhegyi tábla K2. ~] Ds, sz. A dűlő északi része még mezőgazdasági művelésű. (L. 1.)

41. Kakuk-szöllő D, e, régen sző

42. Kendërfőd : Kendërfődek [K2. Kenderföldek] S, l, régen házikert

43. Kendëráztató Tó. Kenderáztató volt.

44. Alsó-Akasztófa-berëk D, l, sz

45. Rácok szálása [K2. ~] Vö, Do, l. Régen szántó volt. A Rákóczi-szabadságharc idején Vak Bottyán harcolt itt a rácok

ellen.

46. Akasztófa [K2. ~] D, l. Régen szántó volt. A várbeli halálraítélteket itt akasztották föl.

47. Gömböjü-kut F, Kút. Később építették ki kúttá.

48. Kettős-kut Kút. Kirakott, téglával kiépített kutak voltak, kettő egymáshoz közel. Ma már nincsenek meg.

49. Pihenő, -re. A 82-es közút mellett a vár és a környék panorámáját nyújtó terület, parkoló és pihenőhely

vendéglátóipari egységekkel.

50. Vár-bükk ajja [K2. ~] D, l. Régen szántó volt.

51. Zsidó temető Te 52. Várhëgy Szi

53. Vár, -ba. Az egykori vár romjai.

54. Temető Te

55. Temető-tó Tó. Sziklamedence, amely felfogja az esővizet.

56. Tikvár : Picsvár Halom. Láthatóan mesterségesen készített 4–5 m-es kiemelkedés. 1972-ben eldózerolták. Régen a várőrség megfigyelő pontja volt. Később gabonaszelelő hely lett.

57. Tarac-hëgy H. Soha nem művelték.

Kopár, gyér fűvel van benőve.

58. Kis-bükk [K1. ~] D, bokros, részben sz

59. Tücsök-rét [K1. Tütsök réti tábla K2. ~] S, l. Régen szántó volt.

60. Vár-bükk : Gazdák erdeje [K2. Várbükk] D, e

61. Kis-liget Do, l, e

62. Rozsics-berëk Do, bokros l

63. Ördög ajja [K1. Farkashegyi irtások K2. ~] Do, e. A Cuha-patakig nyúlik.

64. Szalmahid Híd. Szalmából raktak átjárót a patakban, hogy a szekerek át tudjanak járni rajta.

65. Halál-bánya B, Szi, Do. Kőbánya volt. Egy robbantásnál három testvér meghalt.

66. Vadas-árok [K1. ~] Vö, Árok, e. Vadak vonulási útja.

67. Károjháza, -'ba [K2. Hnt. ~] Do, e, bokros l

68. Parras-hëgy [K2. ~] H, e

69. Nagy-kert [K2. ~] Do, sz

70. Szëdrës Út. A határ legrégibb útja. Mindkét oldalon szederfák (=eperfák) szegélyezték.

71. Répaföldek [K2. ~] Do, sz

72. Szürü, -be S, l. Régen közös gabonacséplő hely volt.

73. Nyergës-hëgy [K1. K2. ~] D, bokros l. Alakjáról nevezték el.

74. Figura-tag : Mézla ajja Ds, sz

75. Nagy-árok Vö, Út

76. Kocsis-irtás [K1. Irtás K2. ~] Do, l

77. Nagy-kert [K1. Nagykerti K2. ~] Do, sz, sző

78. Kis-föld [K1. ~] D, l. Régen szántó volt.

79. Mézla, -'ba [K1. Mézla-lapos K2. ~] Do, sz

80. Döbör-hëgy Do, l. Régen szántó volt.

81. Ereszkëdő, -re Do, l. Régen szántó volt.

82. Lófingató Út. Meredek.

83. Vár alja Do, sz

84. Kis-pótlékok [K2. Pótföldek] D, mlen. Régen szántó volt.

85. Mestër-föld : Mestër-főd Do, sz. A kántortanító illetményföldje volt.

86. Kökényës, -be [K2. Kökényeshegy] Do, bokros l

87. Zsöllér-földek : Zsöllér-fődek [K2. ~] D, e, sz

88. Bēső-páskom : Bēső-páskom S, Ds, sz

89. Páskom, -ba [K1. Nagy kerti] S, Ds, sz

90. Külső-páskom : Kűső-páskom Do, sz

91. Küves-páskom Do, sz

92. Kű-völgy : Kű-vőgy Vö. Benne erdei út van.

93. Kű-völgy : Kű-vőgy Ds, e. Az azonos nevű út két oldala.

94. Alsó-erdő : Āsó-erdő [K1. Vagdalt bükfa K2. ~] D, e

95. Galambos-kert Do, sz

96. Galambos-kerti kapu. Bejárat az egykor elkerített területre.

97. Ürge-hëgy D, l. Régen szántó volt.

98. Főső-erdő [K2. ~] Do, e

99. Kastéj : Kasté É.Vadászkastély volt.

100. Polëtár, -ba : Prolëtár, -ba [K2. Vagyonváltság földek] S, sz

101. Szénégető Tel. Valamikor faszenet égettek itt. Csak a név őrzi az emlékét.

102. Szénégető D, e. A területén levő egykori szénégetőről.

103. Hosszu-páskom S, sz

104. Ërzsébet-lak É. Gróf Eszterházy János fából épített vadászháza volt, amelyet feleségéről nevezett el.

Ma az erdőgazdaságé.

105. SzarvasfogóSzarvasbikák befogására szolgáló, bekerített terület volt. Igaz történet szól arról, hogy egy Boda

nevű ember hogyan sántult meg a szarvasfogásban.

106. Kastéj ut Út. A 99. sz. Kastélyhoz vezet.

107. Gërënda-vágás [K1. Gerenta Vadas (dűlőnévként)] Út

108. Ëggyes kapu Út

109. Kettes kapu Út

110. Mogyoró-kert [K1. Dultfás] Do, e. A K1. valószínű olvasata: Dűltfás. Nagy kiterjedésű területet jelöl HW művelési ág jelzésssel.

111. Mogyoró-kut F

112. Némët gyerëkëk hidja Híd. A Németh család gyerekeiről.

113. Cuha-patak [K1. Czuha Bach K2. ~] Vf

114. Cuha menti erdő [K1. Czuha parti d K2. ~] Ds, e. A K1. nagy kiterjedésű határrészt jelöl.

115. Imremajor [K2. ~] Hr, S, Ds, sz, e, l

116. Gézaháza, -'ra [K2. ~] Hr, Ds, sz, e

117. Tiprató-kut Kút. Szamarakkal, ökrökkel húzott járgányos kút volt.

118. Gézaházapuszta [Hnt. Gézaháza] Lh, Pu. A Gézaháza nevű határrész, az állami gazdaság irányítási központja. Egykor gróf Esterházy

László tulajdona volt.

119. Marton-bükk : Marton ajja [K2. Cuha menti e] Do, e

120. Csárda-völgy : Csárda-vőgy Vö, e. Az egykor itt állt csárdáról.

121. Csárda-patak [K2. ~] Vf. A volt csárdáról.

122. Imremajor [K2. Hnt. ~] Lh, M. A 115. számú határrész irányítási központja.




K1: 1857., P: 1864., K2: 1930., Hnt: 1973.




Gyűjtötte: Szalai Ferenc iskolaigazgató. – Adatközlők: Barcza Lőrinc 69, Bittmann Miklós 58 é.

1986

Közlönyben megjelent cikk Gézaházáról 1887 02-13 7. szám

Berghold Károly.
(1862—1887.)
„Magas a csesznekiek ódon vára,
De magasabban vagyon Gézaháza.“
 
A czim nem szorul magyarázatra, ha kijelentem, hogy oly férfi érdemeit akarom néhány szóval vázolni, ki nem a költészet, nem a tudomány, nem a művészet és nem a harcz mezején szerzett babérokat, hanem a mezőgazdaság és erdészet körül 25 éven át kitartó buzgalommal működött s egy általa alapított pusztát a virágzás állapotába emelt. A jubiláns férfiú neve: Berghotd Károly, Esterházy Géza gróf főerdésze. 1862-ben állott a gróf szolgálatába, a midőn még Csesznek várát rengeteg erdőség környezte ; ez mind az ő rendező kezére várt; rövid uéhány év alatt a gróf legjobb szántóföldekkel birt, s az erdőbe és azon keresztül fákkal szegélyezett dűlők vezettek. Fölismerve a gróf Berghold szakavatottságát és hűségét, egy új puszta létesítésével bízta meg, ekkor alapittatott a gróf neve után elnevezett „Gézaháza*, mely rövid idő alatt erdész-lakkal, magtárakkal, cselédlakokkal stb. diszeskedett.
De korántsem feledkezett meg a nevelés szent ügyéről, iskolát állíttatott föl, rendes tauítóval, mely egy várszerü lakban mindazon eszközökkel bővelkedik, melyek a vallásos cselédek gyermekei számára szükségesek.
Annyira emelte az erdészetet, hogy faiskolái az országban csakhamar ismeretesek lettek, ennek tudható be az is, hogy tavaly a selmeczi erdészeti akadémia hallgatói e helyre szép számmal lerándul- tak, hogy tapasztalatokat gyűjtsenek; vagy nem ismeretes-e, hogy városunk és kórházunk is részesült az általa tenyésztett csemetékben ?
A puszta népesedvén, oly helyet is kellett kiszemelni, hol a lakók áj tatosságukat végezhessék, ez okból egy szép kereszttel és lábakon nyugvó haranggal gyarapodott a puszta ; a cselédség öröm és meglepetéssel fogadta az új berendezést, melynek átadása magasztos czéljához méltó módon és ünnepélyességgel történt; azóta új életet hirdet a hívőknek, az erdőség viszhangzik általa, ha tiszta ezüst hangja megcsendül.
Legújabban a gróf költségén egy távol fekvő völgyből mesterségesen vizet hajtatott a pusztába, melynek lakói 23 éven keresztül vízhiányban szenvedtek. Vendégszeretetéről csak azok szólhatnak, kik magyar vendégbaráti házánál és kedves családja körében voltak; ilyen szerencsében részesült több veszprémi iparos, Borell amerikai mérnök, s főkép a szegedi iparosok, kik a helybeli kiállítás alkalmából nagys. Véghely Dezső alispán úr vezetése alatt a Bakony eme vadregényes vidékét megszemlélték, emlékükbe vésve ama „Paradicsomos levest“, melylyel Berghold kedves neje minden egyes veudógét meg szokta tisztelni.
Az elmondottak véghez vitele és megvalósítása 25 év műve volt, minek emlékét Berghold Károly január 30-án szerény családja körében ünnepié. Veszprémi barátai és ismerősei baráti szeretőtök és tiszteletüknek adnak kifejezést, midőn azt kívánják, hogy tartsa meg az Isten a haza és a nemes gróí javára, és hogy 50 éves jubileumát egészségben érje meg és mi akkor is szívből üdvözölve, elmondhassuk: Éljen ‘Berghold Károly!
Benkő István. 

A cikk elérhető:

https://library.hungaricana.hu/hu/view/VeszpremMegyeiHetiKozlony_1887/?query=Csesznek&pg=13&layout=s

 

Csesznek 1888-ban és az 1810-es móri földrengés

Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című könyv az alábbit írja Csesznekről:

"A másik és fő út Zirczről egyenesen éjszaki irányban Csesznek felé megy. Ezen mintegy 14 kilométernyire haladva, egyszerre megkapó szépséggel, sőt fenséggel tűnik elénk Csesznek vára, a mögött pedig távol messzeségben a pannonhalmi régi várhegy, s tetején a szentmártoni apátság temploma a most zárdaként használt várkastélylyal. Csesznek vára a hasonnevű falu fölött egy meredek hegy élén van építve. Mai alakjában Garai Zsigmond építtette 1314 körűl. A hatalmas Garai-ház kihaltával Verbőczy István, később a mohácsi vész után enyingi Török István birtokába jutott. A XVI. század közepén a Hosszútóthy család kezére jutott Csesznek vára a hozzá tartozó falvakkal együtt. A pártharczok villongásaiban a vegyes házbeli királyok alatt fontos szerepet vitt. Nem pusztúlt el az utolsó kurucz háborúban sem, és e század elejéig az Esterházy grófok még rendesen lakták; azonban 1824-ben villámütés következtében összes tetőzete leégett. Ettől kezdve pusztúlásnak engedték át és 70 év alatt valóban annyit pusztúlt, hogy több százados romnak vélné a szemlélő."

 Az érdekessége, hogy nem említ földrengést, ami a várat tönkre tette volna. Pedig ezt szinte minden leírás megteszi, az 1810-es móri földrengésre hivatkozva.

 A móri földrengésről szóló tanulmány a világon elsőként(!) térképen ábrázolva mutatja be annak hatásait. Címe: Dissertatio de terrae motu in genere, ac in specie Mórensi. A könyv elérhető a Chicagói Egyetem honlapjáról is (link alul).

 

A világ első izoszeiszta-térképe Kitaibel és Tomcsányi 1814-ben megjelent könyvéből.

A térképen jelen van Csesznek, ami jelenthet érintettséget, de nem jeleztek kárt és nincs nyilazva sem. A móri földrengés 5,4-es erősségű volt. Ennél jóval erősebb volt a korábbi komáromi, ami  6,3-as erejével 1763 Április 28.-án rengette meg a környéket. Sajnos nem készült térkép az érintettségekről.

1. táblázat: Magyarországon mért legnagyobb földmozgások

A Magyarországon kipattant legnagyobb és források által alátámasztott rengések
Időpont	Hely	Magnitudó	I0 *
1763. április. 28.	Komárom	6,3	IX
1783. április. 22.	Komárom	5,2	VII-VIII
1806. szeptember. 22.	Komárom	4,6	VI-VII
1810. január. 14.	Mór	5,4	VIII
1810. május. 27.	Mór	4,9	VII
1829. július. 1.	Érmellék	4,9	VII
1834. október. 15.	Érmellék	6,3	IX
1851. július. 1.	Komárom	4,9	VII
1868. június. 21.	Jászberény	4,9	VII
1908. május. 28.	Kecskemét	4,4	VI-VII
1911. július. 8.	Kecskemét	5,6	VIII
1925. január. 31.	Eger	5	VII-VIII
1956. január. 12.	Dunaharaszti	5,6	VIII
1985. augusztus. 15.	Berhida	4,9	VII
2011. január. 29.	Oroszlány	4,7	V-VI
* Az epicentrum környékén mérhető epicentrális intenzitás jele Io.

http://real.mtak.hu/29620/1/SEISMOLOGICAL_RESEARCH_LETTERS_u.pdf

Dissertatiode terrae motu in genere, ac in specie Mórensi, anno 1810

Földrengéskutatóintézet a móri földrengésről